Napredno iskanje
sl
sl en it hu
Pisava
100%
125%
150%
200%
Barve
Privzete barve
Visok kontrast
Obrnjene barve
Črno belo
Kazalec
Resetiraj

BELLOSICS, Bálint

BALINT BELLOSICS

Foto galerija

Rojen:
10. oktober 1867, Redics
Umrl:
15. januar 1916, Baja
Variante imen:
Bellosits Bálint; Bellosics Valentinus; Valentin Belošič
Poklici in dejavnosti:
Občina:
Leksikon:

Oče János Bellosics je bil posestnik in najemnik zemljišč.  Trije Bálintovi bratje so se po vzoru očeta odločili, da se izučijo za kmetovalce. Dva sta kasneje, po služenju vojaškega roka  postala častnika, eden pa je ostal s starši na posestvu Nyakasháza (izg. Njakašhaza) blizu Rédicsa (izg. Redič) – danes oboje na Madžarskem – oz. takrat bližnje Dolnje Lendave. Bálint Bellosics (izg. Balint Bellošič), ki se je rodil v Rédicsu  in se je kot  pet ali šest leten s starši in brati preselil v Dolnjo Lendavo, pa se je odločil, da postane učitelj.

Po končanem šolanju v Dolnji Lendavi je izobraževanje nadaljeval v Budimpešti. Najbrž so ga k temu spodbujali lokalni učitelji, saj so si nekoliko premožnejši starši lahko privoščili stroške. Po kratkem času pa se je bil Bálint primoran vpisati v šolo v Čakovec, saj je zbolel za malarijo. Tako so mu svetovali zdravniki, ker je imelo mesto podobno klimo, kot bližnji rojstni kraj. Po končani gimnaziji se je vrnil na študij v Budimpešto in si pridobil diplomo iz madžarskega jezika in zgodovine. Že med študijem so ga profesorji navduševali za etnološko raziskovanje domačega kraja. V tem času so prvi člani nastajajočega Narodopisnega društva Madžarske načrtno začeli raziskovati vse narodne skupnosti Ogrske. Bálinta so zadolžili za Slovence. Oče János je bil najverjetneje južnoslovanskega porekla, morda Hrvat, rodil pa se je na današnjem Slovaškem blizu Bratislave. Mati, Karolina Péntek, oz. prvotno Pétek, pa je bila rojena kot Slovenka pri Gradu na Goričkem. Bálint je bil na ta svoj izvor zelo ponosen. V njegovih prvih objavah zasledimo več ljudskih pesmi, tudi v slovenskem narečju, in drugih etnoloških opisov Slovencev in Madžarov. Prav on je tisti, ki je v veliki monografiji Österreichisch–Ungarische Monarchie in Wort und Bild (Avstro–Ogrska monarhija v besedi in podobi) orisal Slovence na Madžarskem in o njih objavil še mnogo drugih člankov. Po študiju si je prizadeval, da bi dobil zaposlitev v Čakovcu, vendar so ga nazadnje zaposlili na gimnaziji v Baji na Madžarskem. Čez leto dni se je poročil s hčerko svojega Flόro Bartsch. Poučeval je in se lotil etnološkega raziskovanja tega predela Madžarske, predvsem južnoslovanskih Šokcev in Bunjevcev, ter tudi nemške skupnosti. Na vaseh je organiziral predavanja, s katerimi je želel prenesti uporabno znanje na kmetovalce, da bi jim olajšal življenje. Iz te pobude so nastale prve ljudske univerze na Madžarskem. Pisal in lektoriral je učbenike, sestavil prvi etnološki leksikon, ki pa je bil v tiskarni med vojno uničen. V družini se mu je rodilo sedem otrok, najmlajša hčerka Blanka, je umrla zelo mlada. Oče, Bálint Bellosics, je umrl le nekaj mesecev pred njo zaradi pljučnice, za katero je zbolel med terenskim delom. Njegovo življenjsko delo ni zaokrožena celota, obveljal pa je za enega prvih etnologov, ki so raziskovali in pisali tako o madžarski, kot seveda slovenski skupnosti v takratni Železni in Zalski županiji, nenazadnje tudi o drugih etničnih skupinah na južnem delu Ogrske.

Strokovni članki (izbor):

A drávai halász (Dravski ribič). Podp. Szombatfai Bálint. Muraköz, 1. maj 1887, št. 18, str. 2.
Áruló szépségtapasz (Zahrbten lepotni obliž). Muraköz, 8. maj 1887, št. 19, str. 1.
Új tavaszkor: vers (Na novo pomlad: pesem). Podp. Szombatfai Bálint. Muraköz, 17. julij 1887, št. 29, str. 1.
A választások (Volitve.) Podp. Szombatfai Bálint. Muraköz, 15. maj 1887, št. 20, str. 2.
Wendisch (Vendska). Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 1887, št. 1, str. 85–86.
A csendlaki siroknál. 1888. Auguszt. 20 (Ob grobovih v Tišini, 20. avgust 1888). Muraköz, 16. december 1888, št. 51, str. 1.
Wendisch II (Vendska II.). Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 1888, št.2, str. 200.
Magyarországi „Néprajzi társaság”. Budapest, 1889. május 2. (»Narodopisno društvo« Madžarske. Budimpešta, 2. maj 1889.) Alsó-Lendvai Hiradó, 12. maj 1889, št. 18, str. 1–2.
Wendische Volkslieder (Vendske ljudske pesmi). Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. 1889, št. 3, str. 361–362.
Egy vend népballadáról (O vendski ljudski baladi). Alsólendvai Hiradó, 9. februar 1890, str. 1–2.
Zalamegyei vend népballada (Vendska ljudska balada iz Zalske županije). Ethnographia, 1890, str. 54–55.
Az alsó-lendvai vásár (Dolnjelendvanski sejem). Vasárnapi Újság, 1891, št. 28, str. 457–459.
Hol van Attila sírja? (Kje je Atilov grob?). Ethnographia, 1891, str. 320.
Markap és az ördög (Markap in hudič). Ethnographia, 1891, str. 321.
Mátyás király emléke a szlovén népmondákban (Spomin na kralja Matjaža v slovenskem ljudskem izročilu). Ethnographia, 1891, str. 320.
Vend népdalok (Slovenske ljudske pesmi). Ethnographia, 1891, str. 257–258.
Zalamegyei községek gúnynevei (Vzdevki vasi v Zalski županiji). Ethnographia, 1891, str. 271–272.
Alsó-lendva és vidéke (Dolnja Lendava in okolica). Turisták Lapja, 1892, št. 7, str. 199–213.
A goricsánecz. Vasvármegyei vend hegylakó (Goričanec. Vend na Goričkem v Železni županiji). Magyar Hírlap, 1892, št. 147.
A goricsánecz (Goričanec). Muraszombat és vidéke, 12. junij 1892, št. 24, str. 1–2 in 19. junij 1892, št. 25, str. 1–2.
A holdban lakó ember. Egy kis ethnographia (Človek, ki živi v luni. Malo etnografije). Muraszombat és Vidéke, 20. november. 1892, št. 47, str. 1–2.
A millenium és a vendek (Tisočletje in Vendi). Muraszombat és Vidéke, 20. marec. 1892, št. 12, str. 1–2. in 27. marec 1892, št. 13. str. 1–2.
Skrat: Néprajzi tárcza (Škrat: etnografski podlistek). Muraszombat és vidéke, 18. september 1892, št. 38, str. 1–2.
Vend népdalok, I–III (Vendske ljudske pesmi, I–III). Ethnographia, 1892, str. 83–85.
Vend népköltési adalékok (Prispevki k vendskemu ljudskimu pesništvu). Muraszombat és Vidéke, 2. oktober. 1892, št. 40, str. 2.
Zalamegyei helynevek (Imena krajev v Zalski županiji), Ethnographia, 1892, str. 127.
Zlatorog: Szlovén népmonda/ Baumbach Rudolf költeménye; ford. Bellosics Bálint (Zlatorog: slovenska ljudska pripoved/ Pesem Rudolfa Baumbacha; prevod Bálint Bellosics). Muraköz, 25. december 1892, št. 52.
Húsvét (Velika noč). Muraszombat és Vidéke, 2. april. 1893, št. 52, str. 1–2.
A néprajzi kiállítás ügyében (V zadevi etnografske razstave). Muraszombat és Vidéke, 29. januar 1893, št. 3, str. 1–2.
A vend parasztház (Venska kmečka hiša). Muraszombat és Vidéke, 4. januar. 1894, str. 1–2.
Egy érdekes népfaj: a vendekről. Zanimiva etnična skupina: o Vendih). Új idők. 1896, str. 155–166.
A vendekre vonatkozó régibb feljegyzések (Starejši zapisi, ki se nanašajo na Vende). Muraszombat és Vidéke, 29. marec. 1896, št. 13, str. 1–2. in 5. april. 1896, št. 14, str. 1.
Die Wenden im Zalaer und Eisenburger Comitat (Slovenci v Zalski in Železni županiji). V: Die österreichisch–ungarische Monarchie im Wort und Bild: IV. Wien, 1896, 259–270.
A Zala- és Vas-megyei vendek (Vendi v Zalski in Železni županiji). V: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország: IV. Budapest, 1896, str. 251–262.
A hetési faház (Hetiška lesena hiša). Ethnographia, 1897, str. 88–103.
Der Hetéser Holzbau: von Valentin Bellosics (Hetiška lesena hiša: avtor Valentin Bellosics). Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 1897, št. 5, str. 280.
Vas és Zala vármegyék déli síkja (Južna ravnica Železne županije in županije Zala). Turisták Lapja, 1897, št. 5, str. 89–113, oz. v Muraszombat és Vidéke 19. september 1897, št. 38, str. 1–2, 26. september 1897, št. 39, str. 1–2, 3. oktober 1897, št. 40, str. 1–2, 10. oktober 1897, št. 41, str. 1–2, 17. oktober 1897, št. 42, str. 1, 24. oktober 1897, št. 43, str. 1–2, 31. oktober 1897, št. 44, str. 1–2.
A halászó hetési ember (Hetiški ribič). A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, 1902, str. 29–32.
Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez (Madžarski podatki o praznovanju poletnega solsticija). Ethnographia. 1902, št. 1, str. 25–31, št. 2, str. 70–78, št. 3, str. 117–127.
A gyermek a magyar néphagyományban. Adatok a magyar gyermek néprajzához (Otrok v madžarskem ljudskem izročilu. Podatki za narodopisje madžarskega otroka). A Bajai Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet Értesítője, 1903, št. 3, str. 1–29.
A hetési magyarság viselete (Noša hetiških Madžarov). Néprajzi Értesítő, 1903, št. 9, str. 273–279.
Útmutató néprajzi tárgyak gyűjtésére (Vodnik po zbiranju etnografskih predmetov). Zombor, Bács–Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat, 1907.
Útmutató néprajzi tárgyak gyűjtésére (Vodnik po zbiranju etnografskih predmetov). Spremna beseda: Miklós Szilágyi. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1992, ponatis.

Barcsai, J. Bellosics Bálint: 1867–1916. V: A Bajai Magyar Királyi Áll. Elemi Népiskolai Tantóképző–Intézet Értesítője az 1915/1916. iskolai évről, 1916, str. 3–10.
Barbarič, Š. Narodopisna Prekmuriana Bálinta Bellosicsa. Časopis za zgodovino in narodopisje: Glazerjev zbornik, 1977, let. 48 (nova vrsta 13), št. 1–2, str. 208–213.
Báldy, F. Egy néprajztudós, Bellosics Bálint életútja, és tudományos hagyatékából a »Nagybaracskai lakodalmi szokások« (Življenjska pot etnografa Bálinta Bellosicsa in iz njegove znanstvene zapuščine »Ženitvene šege v Nagybaracski«), Cumania, 1978, št. 5, str. 371–374.
Bálint, G. Bellosics Bálint bibliográfia (Bibliografija Bálinta Bellosicsa). Múzeumi Könyvespolc, 1991, št. 2.
Bánáti, T. Bellosics Bálint (1867–1916). V: Bajai arcképcsarnok, 1996, str. 33–36.
Fehér, Z.  Egy régi bajai néprajzkutató tanár, Bellosics Bálint (Dolgoletni etnograf in učitelj iz Baje, Bálint Bellosics). Honismeret, 1985, št. 3, str. 20–23.
Fúss, N. in Pataky, K. Alsó-Lendva nagyközség milleniumi emlékkönyve 1896 (Milenijska spominska knjiga občine Dolnja Lendava 1896). Győr–Lendva: Hazánk Könyvkiadó–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996 (2. natis).
Göncz, L. Bellosics Bálint, vidékünk jeles kutatója (Bálint Bellosics, ugledni raziskovalec naše pokrajine). Népújság : a szlovéniai magyarok hetilapja, 3. okt. 2000, št. 44, str. 10.
Halász, A. Bellosics Bálint halálának 100. évfordulója. (100. obletnica smrti Bálinta Bellosicsa). Bácsország, 2016, št. 3–4, str. 56–61.
Halász, A. Bellosics Bálint elfeledtetett irodalmi tevékenysége (Balint Bellosics, pozabljeni slovstveni ustvarjalec). Muratáj: irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (Muratáj: revija za literaturo, umetnost, družboslovje in kritiko), 2021, št. 1–2, str. 127–138.
Kőhegyi, M. in Sztrinkó, I. Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz (Pisma Bálinta Bellosicsa Antalu Herrmannu). Cumania, , 1992, št. 13, str. 463–504.
Krek, B. LISTEK: narodna pesem ogerskih Slovencev. Slovenski narod, 17. okt. 1887, št. 236, str. 1.
Kulcsár, P. Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz (Pisma Bálinta Bellosicsa Antalu Herrmannu). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971, št. 1, str. 175–183.
Lendvai Kepe, Z. Bellosics Bálint a muravidéki magyarok és szlovénok között (Valentin Bellosics med pomurskimi Madžari in Slovenci). Lyndvamuseum, 2020, št. 15.
Novak, V. Madžarski spisi o ljudskem življenju v Prekmurju. Traditiones, 1977, št. 4, str. 155–174.
Novak, V. Magyar néprajzi irodalom a szlovénekről (Madžarska narodopisna literatura o Slovencih), Ethnographia, 1985, str. 543–550.
Novak, V. Madžari o Venetih. Arheo, 1990, št. 10, str. 107–110.
Silling, I. Az első bácskai néprajzi kalauz (Prvi etnografski vodnik Bačke). Örökségünk nyomában: Levéltári jegyzetek a Bácskából, 1995, str. 29–63.
Szántó, K. Alsó-Lendva és vidéke. (Dolnja Lendava in okolica). Földrajzi Közlemények, 1883, XIV. zv., str. 144–154.
Sztrinkó, I. Bátky Zsigmond levelei Bellosics Bálinthoz (Pisma Zsigmonda Bátkyja Bálintu Bellosicsu). Cumania, 1986, št. 9, str. 405–418.
Udvarhelyi, G. 1879. Alsó-Lendva és vidéke: Táj és néprajz (Dolnja Lendva in okolica: pokrajina in narodopisje). V: A magyar írásmód, 1879, str. 181–186.
A Bellosics–Bartsch család törzskönyve (Družinska knjiga Bellosics–Bartsch). Od 27. junija 1893 do danes. Na roko pisan zvezek, v lasti družine Báldy.
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Knjižnica DFMVK). Zalaegerszeg – glej spisek Kiss 2014.
Univerzitetna knjižnica Univerze Attila József v Szegedu.
Visoka šola József Eötvös, Baja.
KJM (Muzej József Katona). Kecskemét – osebna zapuščina Bálinta Bellosicsa, ki jo je v hrambo muzeju predal pravnuk Lászlo Somos.
Lendvai Könyvtár és Kulturális központ (Knjižnica – Kulturni center Lendava).
Liber Baptisatorum Localis Capellania Réditsiensis Ab Annó 1789 (–1869). Rédics Keresztelés I. 1798–1869. (Krstna matična knjiga župnije Redics od leta 1789 – 1869).
Narodopisni arhiv Etnografskega Muzeja v Budimpešti
Népújság: a szlovéniai magyarok hetilapja (Nepujsag: tednik Madžarov v Sloveniji).
Izpis iz zemljiške knjige na Okrajnem sodišču v Lendavi.

Avtor/-ica gesla: Albert Halász, objavila: Julijana Vöröš, Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota
Datum prvega vnosa: 4. 4. 2023 | Zadnja sprememba: 17. 4. 2023
Albert Halász in objavila: Julijana Vöröš. BELLOSICS, Bálint. (1867-1916). Obrazi slovenskih pokrajin. Mestna knjižnica Kranj, 2020. (citirano: 24. 4. 2024) Dostopno na naslovu: https://www.obrazislovenskihpokrajin.si/oseba/bellosics-balint/
Prijavi napako